A Romák Világnapját ünnepeltük Rimaszombaton

www.kethanodrom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3416:a-romak-vilagnapjat-uennepeltuek-rimaszombaton&catid=73:programok-esemenyek&Itemid=68

Zarándoklat a holokauszt roma áldozatainak emlékére

www.kethanodrom.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3384:zarandoklat-a-holokauszt-roma-aldozatainak-emlekere&catid=73:programok-esemenyek&Itemid=68

Közös Úton a Könyvtárban

A Közös Út – Kethano Drom cigány-magyar folyóirat baráti körének szerzői mutatkoztak be az Üllői úti könyvtárban  2012. november 27-én rendezett  irodalmi esten.
A Közös Út – Kethano Drom cigány-magyar baráti kör második találkozója volt a keddi irodalmi rendezvény, amelyen csaknem félszázan vettek részt: írók, költők, művészek, tudósok és érdeklődők. A beszélgetés házigazdája Rostás-Farkas György, a közösséget is összefogó író volt, az estet Dobos Marianne vezette.

Az est vendégei Duray Miklós felvidéki politikus-író és Kabdebó Lóránt irodalomtörténész voltak. Köszöntötte a rendezvényt Kispest országgyűlési képviselője is. Dr. Tarnai Richárd értékeket felmutató közösségnek nevezte a baráti kört, amelynek tagjai szeretik az irodalmat, a jót keresik egymásban, és az együttműködésen munkálkodnak. 

***

Ökumenikus imaóra

Ökumenikus imádságot tartottak a roma holokauszt és a cigánygyilkosság-sorozat áldozatainak emlékére augusztus 3-án este Budapesten, a Lőrinc pap téri Jézus Szíve templomban a Szent Egyed Közösség szervezésében. Az imaórát Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős tagja vezette, a szertartáson protestáns egyházi méltóságok, lelkészek is jelen voltak; köztük Fabiny Tamás evangélikus püspök és Balog Zoltán református lelkész.

2009. augusztus 2-ról 3-ra virradóra Kislétán saját otthonában sörétes puskával meggyilkolták Balog Máriát, súlyosan megsebesítve akkor tizenhárom éves lányát.

A merénylet annak a gyilkosságsorozatnak volt utolsó epizódja, amely hat roma honfitársunk életét oltotta ki.

Súlyos jelentést hordozó egybeesés, hogy augusztus 2. a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja is. 

A megemlékezésen egyházi és civil szervezetek képviselői mellett részt vett Sólyom László volt köztársasági elnök, és jelen voltak a gyilkosságsorozat roma áldozatainak hozzátartozói is.

Szőke Péter, a Szent Egyed Közösség magyarországi vezetője hozzájuk fordulva kifejezte együttérzését. „ A népeteket soha többé ne sújtsa zaklatás, elutasítás vagy megvetés!” - XVI. Benedek pápa 2011-ben elhangzott felhívását idézve  minden jóakaratú ember nevében elítélte a gyűlölet és az erőszak valamennyi megnyilvánulását.

„II. János Pál pápa Auschwitz-ot a mai világ Golgotájának nevezte. Nagycsécs, Tatárszentgyörgy, Tiszalök, Kisléta – megannyi újabb Golgota, nagypéntek helyszíne. Akik meghaltak, romák voltak és szegények. A keresztények több mint két évezrede maradnak hűek a nagypéntekhez" - emlékeztetett.

A szertartás homiliájában Székely János püspök Szent Pál leveléből idézve emlékeztetett arra, hogy a gyűlöletet csak a szeretettel, a sötétséget csak a fénnyel lehet legyőzni." Keresztényként valljuk, hogy mindannyian Isten remekművei, az ő gyermekei vagyunk. Bízunk benne, hogy az utolsó szó nem a gyűlöleté, a történelem igazi főszereplője minden látszat ellenére nem a vak emberi gyűlölet, hanem a Teremtő Isten jósága."

A könyörgések után a résztvevők mécsest gyújtottak az áldozatokért, elhelyezték az oltár előtt, miközben a szendrőládi cigány zenekar vallásos énekeket énekelt magyar és cigány nyelven.

Az imádságban a jelenlévők az örök békét kérték a meggyilkoltaknak és mindenkinek: kérve Istent, adjon a világnak, Európának, és benne hazánknak olyan jövőt, amelyben nincs helye az erőszaknak és a másik ember megvetésének, hanem ahol az együttérzés, az igazságosság és az irgalom uralkodik.

*

A Szent Egyed közösség (olaszul Comunità di Sant'Egidio) olyan katolikus lelkiségi mozgalom, melynek tagjai a római katolikus egyház tanítását vallva a mindennapi munkájuk és családi életük mellett segítenek a rászoruló, beteg, szenvedő embereken, és együtt imádkoznak.

(kethanodrom)

 

Irodalmi délután a cigány kultúráról

 

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság és az Üllői úti Szabó Ervin könyvtár keddi rendezvényének a 20 éve indult cigány kulturális folyóirat, a Közös Út – Kethano Drom idei második számának megjelenése adta az apropóját. Emellett két nemzetközi roma eseményről – egy belgrádi konferenciáról és a szófiai roma napról – hallhattak beszámolót a műsor vendégei.

A társaság elnöke arról beszélt a kispest.hu-nak, hogy az elmúlt 20 évben milyen sokan – köztük Kispest is – támogatták a folyóirat megjelenését, a társaság működését. „Nem voltunk és nem vagyunk idegenek, jelen vagyunk nemzetek, népek, kultúrák között, egyenlőek vagyunk. A cigány kultúra szerves része az egyetemes kultúrának, ezért szeretnénk, ha a Közös Útnak minél több támogatója lenne. Szeretnénk, ha továbbra is élne.” – hangsúlyozta Rostás-Farkas György. Az író-újságíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a cigányság csak össztársadalmi segítséggel tud helyzetbe kerülni, boldogulni.

***

 

Születésnapi ünnepség Alcsúton

 
A magyar Habsburgok az alcsúti kápolnában tartottak születésnapot: A közvetlen rokonok hatvanöten voltak, de százan lehettek volna Habsburg Lotharingiai Mihály 70. születésnapján. A hajdani kastély elpusztult, de meglelték a kulcsot, s a kápolna is áll.
 
Pünkösdkor különleges nagycsaládi ünnepnek adott otthont a megmenekült és felújított kastélykápolna.Habsburg Lotharingiai Mihály 70. születésnapját ünnepelte a Habsburg család magyar ágának nevezett famíliája, amely legszűkebb körben is száz tagot számlál. Alcsúton 1827-ben költözött be József Antal, Magyarország nádora - a király magyarországi „helyettese” - a Pollack Mihály tervezte gyönyörűséges kastélyba, amely köré varázslatos angolparkot telepítettek később. Erdészet, szőlészet, tehénpalota, egzotikus növényekkel teli üvegház, virágzó pusztai gazdaságok köthetők nevükhöz, s templom és -óvodaépítés, iskolatámogatás, tűzoltó egyesület alapítása - felsorolni is sok. Mintagazdaságot teremtettek, munkát és kenyeret adtak a környékbelieknek, s dokumentáltan is magyarrá lettek az 1944-es menekülésükkel bezáruló történetben.
 
De mégsem zárult le minden. Amint lehetett, az Alcsútról elszármazottak visszatértek szeretett szülőhelyükre. A születésnapos Mihály 1995-től Magyarországon is él feleségével, a szintén „kékvérű” Christianával, aki megtanult magyarul. Mihály Újbudán mostanság szervezte meg a Szent Benedek Általános Iskola és Gimnáziumot, amelyet a Krisztus Légiója Kongregáció tart fenn. Kinga nővére is hazaköltözött, Keszthelyen lakik nyugdíjas kora óta.
 
Az utolsó alcsúti főhercegnek, József Ferencnek és Anna főhercegnőnek nyolc gyermeke született Alcsúton: Margit, Ilona, Anna, József Árpád, István, Kinga, Géza és József Mihály - négyen ma is élnek jó egészségben, s el is jöttek az alcsúti születésnapra! A kápolnát szinte megtöltötték a magyar Habsburgok, akik a hagyományok szerint nagycsaládosok akkor is, ha nem különösebben vagyonosak. „Te csak házasodj, boldog Ausztria!” - hangzik a legendás mondás, s noha a császári és királyi dinasztia egyszer és mindenkorra a múlté, a Habsburgok (más ágai is) gondoskodnak róla, hogy bár nincsenek címek és rangok, a jelképes családi címert a közeljövőben nem kell ráborítani az utolsó távozó koporsójára.
 
A pünkösdi misét Mihály pap fia, Pál celebrálta a bicskei plébános, Varga Imre atya közreműködésével. Az atya elhozta Pálnak azt a papi palástot, amit a dédanyja, Klotild főhercegnő hímzett! Oláh Gyárfás alcsútdobozi polgármester pedig különös ajándékkal lepte meg a megrendült Mihályt. Néhány éve egy hagyatékban megtalálták a kápolna oltárképét, amit megvásárolt az alcsútdobozi önkormányzat. Most pedig annak a hagyatéknak a tulajdonosa egy fiókban egy kulcsra is rálelt, rajta felirat: az alcsúti kastély kulcsa!
 
A kastély elpusztult, a világ kereke hányszor fordult, s íme, a kulcs túlélte a történelmi viharokat. A bekeretezett családi ereklye mellé az 1944 nyarán készített fotó került, amelyen a kétesztendős Mihály a kezében tartja ezt a bizonyos kulcsot! A meghatottság után tréfálkozott, hogy a lábtörlő alól húzta ki… Másik apróság. Az USÁ-ban élő Géza sötét zakóján az alcsúti címeres „aranygombokat” valaha a belső személyzet, az inasok viselték a kastélyban, most ő hordja az eredeti darabokat!
 
József Árpád jövőre lesz 80 éves, hét gyermeke és 26 unokája van, nagyon készül a születésnapra, amit természetesen szintén Alcsúton ünnepelnek. Kinga elsorolja, milyen jelmezt viseltek édesanyjuk, Anna születésnapján 1944-ben. Margit kakasnak, Ilona pávának, István malacnak, József szamárnak, ő maga rózsának, Mihály pedig törpének öltözött. Aztán a négy testvér elmeséli, hogy persze nem futkoshattak a kastély mintegy 200 (!) helyiségében, a gyerekeket szigorúan nevelték. Emlékeik ma is meghatározóak, s mindegyikük ma is beszél magyarul, noha hat-hét évtizede szétszórva élnek Európában, Portugáliától Németországon át Ausztriáig.
 
A népes részvételű, mégis bensőséges családi ünnepen a Sóskúton élő Habsburg György is megjelent, néhai Habsburg Ottó fia, IV. Károly trónfosztott magyar király unokája, a Magyar Vöröskereszt elnöke. A kérdésre, hogy pontosan hányadfokú unokatestvéri rokonságban is állnak ők az Alcsúton dinasztiát alapított nádor utódaival, mosolyogva ingatja fejét. Ezt nagyon bonyolult lenne kideríteni, ily hatalmas családfa szertegazó lombkoronájában.
 
(Fejér Megyei Hírlap / Zsohár Melinda)
 
Az ünnepségen meghívott vendégként a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság és a Közös Út Baráti Kör képviselői is részt vettek ápolván az immár 20 éves hagyományt, a magyar Habsburg ág tagjaival közösen emlékeznek a cigányok jótevőjéről, József főhercegről.
 
 
***
 

Roma Nap a Szófiai Magyar Intézetben

     
 

A Szófiai Magyar Intézetben is megemlékeznek a Nemzetközi Roma Napról. Az ünnep alkalmából magyarországi cigány alkotók munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A program keretében nyílt meg a Lakatos Klára és Pató Selam festményeiből, grafikáiból készült kiállítás, és került sor arra az irodalmi estre, melynek vendége Rostás-Farkas György író, költő volt. Dr. Doncsev Toso, az intézet igazgatója meghívására a rendezvényen részt vett a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság delegációjának tagjaként Szolnoki Csanya Zsolt költő és Fialovszky Magda televíziós szerkesztő, újságíró is.

A két napos esemény programjában irodalmi est, filmvetités és a cigányság helyzetével foglalkozó kerekaztal beszélgetés is szerepelt. A társszervezők: a Bolgár Országgyűlés Fiatal Roma Gyakornokainak Klubja, Romart Egyesület jelenlévő képviselői között üdvözölhettük Vaszil Csaprazov neves bulgáriai cigány írót, költőt, a szófiai egyetem professzorát is.

Az irodalmi est különleges élményét jelentette a Rostás - Farkas György műveiből készült magyar, cigány és bolgár nyelven elhangzó összeállítás. Lakatos Klára és Pató Selam kiállítása április 30-ig tekinthető meg Szófiában.

(FM)

A programról készült képes összeállításunkat az alábbi hivatkozáson tekinthetik meg:

http://www.youtube.com/watch?v=9pHcAJYQsSo&feature=youtu.be

 

***

Pató Selam, író, költő, újságíró, képzőművész (Budapest, 1975)

A MÚOSZ Cigány Szakosztályának rendes tagja. 2001-től az Újjászületés kulturális-spirituális folyóirat és almanachjai alapító főszerkesztője, 1996-tól a Közös Út - Kethano Drom munkatársa, jelenleg olvasószerkesztője. Képzőművészként is elismert, fő tevékenységi területe a cigányság sorsához és kultúrájához kapcsolódik, író-költő volta mellett fordításaival a lovári nyelv őrzéséért, sztenderdizálásáért és fejlesztéséért érez elhivatottságot.

Kötetei: Vágyak imái (1998); Kiált a lét (1999); Emlékeim vérszín pipacsok (2000) Bíborfény (társszerző, 2006); Köztes létek és újraszületések - avagy dharma és karma (regénytrilógia, 2012); Olajfestmény, quatch, zselés-toll és tus képeivel, kerámia kisplasztikáival csaknem az egész országot bejárta, egyéni és csoportos kiállításokon. 2011-ben Magyarország miniszterelnöke a Kisebbségekért Díj Hazai Tagozatának kitüntetésével méltányolta tevékenységét.

R. Lakatos Klára, művész, pedagógus (Csenger, 1968)

R. Lakatos Klára gyermekéveit Tyúkodon töltötte. 1982-ben Budapesten kereskedelmi szakmunkásképzőben tanul tovább. Ezt követően a budapesti Szabó Ervin Gimnázium esti tagozatán leérettségizik, és a Pécsi Tudományegyetem művelődésszervező szakán szerez egyetemi diplomát. Ebben az időben kezd el rajzolni. Nagy hatással vannak rá Bari Károly, Szécsi Magda és Pongor Béri Károly (David Berry) alkotásai. Első korszakában, 1996-tól fákat ábrázoló fekete tollrajzokat készít, melyeket Szolnoki Csanya Zsolt költő versei ihletnek. Alkotásaiból több kiállítás nyílt. 2001-ben a Roma Parlament Balázs János galériájában mutatkozott be, ugyanebben az évben az Élet és Irodalom lapjain is megjelennek munkái. Saját mesekötetét, illetve Szolnoki Csanya Zsolt „napló-kísérlet" című verseskötetét is illusztrálják alkotásai. 2007-ben az Athe Sam Roma összművészeti fesztiválon szerepel a „Vizuális lények" c. csoportos kiállításon. Az Amaro Drom, a Kethano Drom és a Lungo Drom roma folyóiratok folyamatosan közlik alkotásait, 2009-ben az Igaz szó című újságban szerepeltek rajzai. Jelenleg tanít, emellett gyerekeknek tart művészeti foglalkozásokat.

 

***

Roma Life Közép – Európai Rövid Riport- és Dokumentumfilm Fesztivál

 

Idén ötödik alkalommal rendezték meg a Roma Life Közép – Európai Rövid Riport- és Dokumentumfilm Fesztivált Budapesten. Tíz országból mintegy 80 film érkezett a versenyre, amely közül a zsűri tizennégyet javasolt díjazásra. Heten a Fesztivál Bronz Plakettjét kapták, további hét filmet pedig elismerő oklevéllel díjaztak.

A budapesti Bem Art Moziban 2012. március 24-én megtartott díjkiosztó ünnepségen több ismert roma művész és közéleti személyiség -  mint Szentandrássy István festőművész, Rostás – Farkas György és Ravasz József író -, volt jelen.

A fesztivál rendezője a  Demokrácia s Politikai Kultúra Alapítvány nevében a Simon János politológus, a Docfilmfest igazgatója üdvözölte a szemle résztvevőit. „Legyen ez a fesztivál egy kisebb lépcsőfok a cigányság s magyarság közös felemelkedéséhez” – A Docfilfeszt révén a roma szótárból két új szót tanultam: lungo drom, azaz hosszú út, s kethano drom, azaz közös út. Kívánom, legyen ez a Lungo Drom Kethano Drom is.”- vallott a rendezvény céljáról Simon János politológus

A rendezvényt támogatta  Balog Zoltán a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Farkas Flórián az ORÖ elnöke is. A gála- vetítés előtt mondott köszöntőjében Balog Zoltán a fesztivál filmjeit méltatva a művészet közösségformáló s embert jobbító erejéről szólt.

 

 

Képes tudósításunkat az alábbi hivatkozáson tekinthetik meg:

http://www.youtube.com/watch?v=yrh8OHwopCc&feature=youtu.be


 

Ajánljuk

- Emlékezés a Baráti Kör mentorára dr. Szabad György akadémikusra:

 

- Interjú Rostás - Farkas Györggyel
http://kethane.webnode.hu/kozos-ut-cikkek/interjuk-ujsagcikkek/
 
 

Közös Út - Kethano Drom Baráti Kör

Közös Út - Kethano Drom szerkesztősége
H-2340
Kiskunlacháza
Dózsa György út 57/1
Fialovszky Magda
36 20 9340901
Szerkesztőség
36 24 788602

Keress bennünket a facebook-on is!

Közös Út - Kethano Drom Baráti Kör
cigany.tud@gmail.com