Kitekintő

Megmaradásunk jogos igénye az autonómia

Holokauszt megemlékezés – Albertirsa, 2014 
/Kamarás István beszéde/



A kimondott szónak nagy hatalma van: képes embereket felemelni, boldoggá és sikeressé tenni, egyeseket szörnyszülötté zülleszteni, másokat pedig halálba küldeni. 
Emlékezzünk egy hetven évvel ezelőtti eseményre! 1944. augusztus 2-án felszámolták az auschwitz-birkenaui II/E. cigány tábort, kivégezték annak utolsó 3000 lakóját. Ez a tábor csak egy volt a sok közül. Ebben a bizonyos cigány táborban nem volt magyarországi roma, most mégis itt Albertirsán emlékezzünk, hiszen a vérségi kötelék összeláncol bennünket. A fájdalom közös és megrendítő!


Emlékezzünk, hogy a múltból jövőbe tekintően óvatosságot tanuljunk, mert mi is bármikor ilyen szörnyszülöttekké válhatunk. Jézus a következőképp szólt tanítványaihoz: (Lukács 10,3): „íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.” Nem a bárányokhoz, hanem a farkasok közé, mert valójában mindannyiunkban benne lakozik a farkas.


A holokauszt voltaképp nem 1944-ben kezdődött, sokkal előbb, a kimondott szavak kegyetlen hatalmával és annak erejével kezdett sarjadni. A korabeli Magyarország nagyjai, a magukat keresztény embereknek valló hatalmasságok már rég elindították a holokausztot kijelentett istentelen szavaikkal. Egy magyar egyházi vezető a következőt mondta: "Azt már világosan látjuk, hogy a magyar-cigány keveredés ártalmas, ennek megfelelő intézkedés még nincs."


Dr. Vassányi István szolgabíró azt javasolta, hogy a romákat „hat éves kortól, nemre való tekintet nélkül eltávolíthatatlan vegyszerrel megjelöljék”. Endre László a harmincas években még főszolgabíróként azt követelte, hogy a „bűnöző oláhcigányokat” zárják koncentrációs táborokba, a férfiakat pedig sterilizálják. 
A szavaknak hatalma van, könnyedén ordas eszmék táptalajává válhatnak. 
Emlékezzünk, hogy a múltból jövőbe tekintően óvatosságot tanuljunk, mert mi is bármikor szörnyszülöttekké válhatunk.

65 évvel az auschwitz-birkenaui cigánytábor felszámolása és annak utolsó 3000 lakójának kivégzése után Magyarországon az ordas eszméknek újra halálos áldozata lett: 2009. augusztus 2-án, éppen öt évvel ezelőtt lőtték agyon kislétai otthonában, álmában a 45 éves Balogh Máriát és sebesítették meg az akkor 13 éves kislányát szélsőséges nézeteket valló sorozatgyilkosok. Bűnük csak az volt, hogy a Jóisten cigánynak teremtette Őket. 

A vészkorszak idején voltak igaz, keresztény emberek is, akik mentették az üldözötteket, sokszor saját maguk és családjuk testi épségét is kockáztatva. 
Rengeteg írást, dokumentumot találhatunk arra vonatkozóan, hogy miként mentették ezek az igaz emberek zsidó sorstársainkat. Azonban jómagam bármilyen mélyre is ástam a források tömegeiben, arról nem találtam említést, hogy a cigányokat miként mentették. Meglehet, a történészeknek nem volt erre a munkára még idejük. Előfordulhat az is, hogy nem tartották fontosnak ezt a kutatási témát. Vagy talán nem is mentett bennünket, cigányokat senki, s ezért nincs erről semmilyen adat? 
Nagy kérdések ezek, azonban ettől is nagyobb kérdés az, hogy képesek vagyunk-e, mi, cigányok saját magunkat megmenteni, a lelkünket és fizikai életünket egyaránt?

Imádkozunk-e eleget Istenhez azért, hogy tisztítson meg bennünket, hogy megigazulva járuljunk színe elé?  Keresztény emberhez méltó életet élünk-e és képesek vagyunk ennek megfelelően nevelni gyermekeinket?

Fizikai értelemben tudunk-e, akarunk-e tenni azért, hogy mi is ki tudjuk menteni saját magunkat vagy még mindig másra várunk? Képesek vagyunk-e összefogni, s ha a szükséges kényszer úgy hozná, megtudnánk-e menteni gyermekeinket, családunkat, népünket? Vagy ismét lehorgasztott fejjel mennénk a vágóhídra? 
A szavaknak hatalma van!

Mostani nagyjaink is sokszor ejtenek ki etnikai ellentéteket gerjesztő szavakat. Az egyik nagyváros polgármester-jelöltje azt mondta, hogy „sokan nem hisznek a cigányokkal való együttélésben, miután tapasztalják, hogy az együttélés helyenként, városrészenként nem konfliktusmentes”. Akkor most mi történjen velünk, cigányokkal, ha nem lehetséges az együttélés, kérdezem én?

A megoldás nem tűnik könnyűnek, azonban ha tágra nyitjuk szemünket és körbenézünk a nagyvilágban, könnyűszerrel megtalálhatjuk a helyes megoldást. 

Nem kell hozzá zsenialítás, a spanyolviasz feltalálása, csupán akarat és kis többlet bátorság szükségeltetik. Akkor cigány zászlónkra tűzhetjük az Európában tudományosan bebizonyított legsikeresebb integrációs modult, az autonómiát. Gondolom, a sikeres integrációs akarat miatt szeretnék az autonómiát a székelyek, a kárpátaljai és vajdasági magyarok is. Mi cigányok ezt az igényt elfogadjuk és támogatjuk. 

Azonban nekünk, cigányoknak is ebben kell gondolkodnunk, ha menteni szeretnénk gyermekeinket, családjainkat és népünket, illetve, ha harmonikusan szeretnénk együtt élni a többségi társadalom tagjaival.

Az autonómia igenlése nem szitokszó, nem ördögtől való, még a cigányok esetében sem.  
A támogató szavak elhangzottak ismert magyar gondolkodók és véleményformálók szájából is. Engedjenek meg két példát: 
Orbán Viktor 2008. április 11-én, a Magyar Tudományos Akadémián a következőt mondta: „Szavakkal sokra már nem megyünk. A cigány kultúrának saját intézményrendszerre van szüksége” – majd, hozzáfűzte azt is, hogy a cigány elit utánpótlás kinevelése az autonómiának lenne a feladata.

Duray Miklós 2011. október 07-én kijelentette: "azt kell megfogalmazni minden társadalmi és gazdasági gond mellett, hogy a romakérdést alapvetően csak a cigány autonómia oldhatja meg".

Emlékezzünk, hogy a múltból jövőbe tekintően óvatosságot tanuljunk, mert mi is bármikor szörnyszülöttekké válhatunk. Nézzünk bátran a jövőbe a múltból levont konzekvenciákkal és tűzzük cigány zászlónkra a magmaradás jogos igényét, az autonómiát!

OPRE ROMA! 
2014-08-02
Kamarás István
történész, politológus

Vélemények az autonómia-törekvések esélyeiről

Budapesten május 30-án tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Regionális önkormányzati munkacsoportja, Felvidékről Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke és Duray Miklós, a SZAKC elnöke vett részt a megbeszélésen.

A munkacsoport novemberi alakuló ülése után ez volt az első tanácskozása, amelyet Kőszegi Zoltán, a munkacsoport társelnöke, a FIDESZ-KDNP parlamenti képviselője, Dabas polgármestere nyitott meg. A tanácskozást Harangozó Gáborral, a munkacsoport MSZP-s társelnökével közösen vezették.
 
Az első napirendi pont keretében Szili Katalin független országgyűlési képviselő, mint a Nemzeti összetartozás bizottság Autonómia albizottságának május 8-án megválasztott elnöke számolt be az albizottság megalakulásáról, összetételéről és célkitűzéseiről. Szili Katalin,  az országgyűlés korábbi elnöke kezdeményezte 2006-ban a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának létrehozását, amikor a Gyurcsány-kormány idején jegelték a Magyar Állandó Értekezlet tevékenységét.
 
 A Nemzeti összetartozás bizottság Autonómia albizottsága elnökeként célul tűzte ki, hogy áttekintik a különböző autonómia törekvéseket, beleértve az európai modelleket is. Szili Katalin elmondta, támaszkodni szeretne a KMKF korábbi eredményeire, és kiemelte: Az autonómia-törekvések ügyében akkor lehetnek a kezdeményezők sikeresek, ha a törekvések megfogalmazása nem pártpolitikai érdekek mentén történik, illetve ha nincsenek töréspontok. Szili Katalin azt mondta: a Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól kezdődően valamennyi a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, és áttekinteni az egyes autonómiatörekvéseket, beleértve az európai modelleket is.
 
Az Autonómia albizottség paritásos bizottság, és nyolc tagból áll, Szili Katalin elnök mellett Csóti György alelnöki tisztséget tölt be, további tagok és párt hovatartozásuk: Ékes Ilona FIDESZ, Kalmár Ferenc KDNP, Kőszegi Zoltán FIDESZ, Szávay István Jobbik, Szabó Vilmos MSZP, Dorozd Dávid LMP.
Szili Katalin beszámolójában kiemelte Gaudi Nagy Tamás ás Kalmár Ferenc erőfeszítéseit az Európa Tanácsban a székely autonómia-törekvések elfogadtatása érdekében.
 
Duray Miklós felvidéki politikus rámutatott, húsz éves késésben van a magyar nemzet, az 1990-es évek elején kínálkozott lehetőségeket nem használta ki, pedig akkor azoknak az elképzeléseknek, amelyek az autonómiához elvezethettek volna, a megvalósításra nagyobb esélyük volt, mint most. Az elképzelések összehangolása, a szakmai egyetértés megteremtése, a különböző szinonimák megkeresése lehet az Autonómia albizottság legsürgősebb.
 
Nagyon fontosnak ítélték a tanácskozás résztvevői az európai polgári kezdeményezés szerepét az autonómia-törekvésekben. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszámolt arról, hogy 2011. november 19-én  SZNT határozatot fogadott el a polgári kezdeményezés címére, tárgyára és céljára vonatkozóan. A határozatot magyar, angol és német nyelven nyilvánosságra hozták, szakértők elé terjesztették, Dél-Tirol-i tárgyalásaik során, és a KMAT februári budapesti ülésén is bemutatták.
 
Az idézett cél fenntartásával, a potenciális partnerek, szakértők véleményének és az első, sikeresen bejegyzett polgári kezdeményezés tapasztalatainak figyelembe vételével, lehetséges szövetségeseikkel közösen készülnek a Bizottság elé terjeszteni a kezdeményezés elindításához kötelező információkat.   
 
A javasolt polgári kezdeményezés címe: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért. Tárgya: Az Unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok jellemeznek. A polgári kezdeményezés céljainak leírása: A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. Ehhez biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az Unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon.
 
Izsák Balázs továbbá elmondta, az SZNT kezdeményezését olyan kritikák is érték, hogy nem terjed ki minden kisebbségre, hiszen vannak a nemzeti régiókon kívül, szórványban élő kisebbségek is. Szembe kell azonban nézni a ténnyel, hogy a kisebbségvédelem elérte azt a szintet, amelyen túl nem alkothatók általános, mindenkire érvényes normák. Továbblépni éppen a kérdés differenciált kezelésével lehet. A nemzeti régiók többségi közösségei: népek.
 
A nemzeti régiók pedig népek hazái, akárcsak Európa országai. El kell érni, hogy a nemzetközi közösség is ennek megfelelően kezelje őket. Ők pedig a határaikon kívül élő nemzettársaik anyaországaiként fognak működni, s ha elég erősek lesznek, az empátia és a közös érdek más kisebbségek segítőivé, támaszaivá teheti őket a jövőben. Így válhat a nemzeti régiók várt sikere az európai kisebbségvédelem következő közös célállomásává.     
 
A munkacsoport napirendjén szerepelt 2012. évi választások áttekintése, és a választásoknak az autonómia-törekvésekre gyakorolt hatásának elemzése.
Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke számolt be az előrehozott szlovákiai parlamenti választások eredményeiről, a magyar nemzeti közösség politikai érdekképviseletének gyengüléséről amiatt, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe.
 
Kőszegi Zoltán, a KMKF regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke a tanácskozás után újságírók előtt kiemelte: az ülésen a KMKF regionális önkormányzati munkacsoportja és a Nemzeti összetartozás bizottságénak keretében tevékenykedő Autonómia albizottság szoros együttműködését határozták el. Hozzátette: ez nem egy éves egyszeri találkozást jelent, hanem azt, hogy fórumsorozatot kell elindítani a témában.
 
Áttekintették továbbá az elmúlt időszakban a környező országokban lezajlott választások tapasztalatait, és az autonómiára gyakorolt hatását is. Közlése szerint a Felvidéken inkább távolodtak az autonómiától, mint közeledtek. Délvidéken ugyanakkor már kész tényként említi egy-egy politikai erő ezt, Erdélyben állnak talán a legközelebb az igazi területi és kulturális autonómiához. Fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ-t és a többi erdélyi pártot közelebb hozzák egymáshoz, hogy egy irányba mozduljanak e kérdésben.
 
Harangozó Gábor (MSZP), a testület társelnöke, aki korábban EP képviselőként szerzett tapasztalatokat az európai politika terén, az MTI-nek elmondta: az ülésen szó volt a lisszaboni szerződés alapján az európai polgári szerződés életbe lépéséről. Ennek lényege, egymillió európai polgár aláírásával kezdeményezhető, hogy olyan ügyekben, amelyeket az európai közösség eddig nem megfelelően kezelt, az Európai Bizottság kötelező jogszabályokat alkosson.
Az ellenzéki politikus tájékoztatása szerint két kezdeményezést hallgattak meg ez ügyben a képviselők.
 
Az egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez kapcsolható, és arról szól, hogy az Európai Bizottság alkosson rendeletet, a nemzeti kisebbségpolitika szabályozásáról. Rögzítenék melyek azok a minimumelvek, amelyeket be kell tartani, és mi az ami elvárható e téren. Ez azért lenne fontos - magyarázta, mert ha valaki ma a létező irányelveket, szabályokat nem tartja be, akkor ez maximum politikailag tehető szóvá, de mivel jogszabály nem rendelkezik róla, nem kényszeríthető ki, és nem szankcionálható. A másik kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács gondozásában dolgozták ki.
 
Eszerint azokban a térségekben, ahol jól behatárolhatóan nemzetiségi, vagy vallási alapon közös gyökerekkel rendelkező közösségek élnek, ott ők alkothassanak önálló régiók. Megjegyezte: Székelyföldön a három érintett magyarok lakta megyét három régióra szedték szét, holott ha lenne egy végrehajtási elve a régiók kialakításának, lehetővé válna, hogy közösen alkossanak egy régiót. Ez pedig azért lenne fontos, mert így valamilyen önigazgatással rendelkezhetnének, és a forrásokról is ők dönthetnének. Ez kiváló alap lehet egy későbbi területi autonómiához - jegyezte meg. Talán konszenzus születik abban is, hogy a határon túli magyar szervezetek is közösen támogassák egymás indítványait - tette hozzá.
 
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a tanácskozás után így foglalta össze véleményét az európai polgári kezdeményezés intézményéről: Emlékezetes, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) már tárgyalta ezt a kérdést, s miután akár két kezdeményezési lehetőség is a felszínre került, végleges döntés nem született, ahogy most a KMKF munkacsoportjában sem születhetett. Úgy véli, a viszonylagos csend és a homályos ígéretek gyanúsak: rövid időn belül, akár két európai polgári kezdeményezéssel is indulhatunk?
 
Az egyik lenne a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia elképzelése, amit ha jól értettük, éppen most tesznek EU-kompatibilissé. A másik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nemzetközi szinten is végső szakaszba juttatott elképzelése, miszerint az EU-ban, konkrét szöveg hiányában fogalmazzunk így, meg kell állapítani a kisebbségi jogoknak azt a szintjét, ami alá senki se mehet. Ágoston András meggyőződése, hogy a második Orbán-kormány az EU-ban vívott küzdelmét győzelemmel fejezi be, és az élére áll az autonómiakövetelőknek, a tényleges magyar autonómia ellenzői húsz év sikertelen próbálkozásai után.
 
A széthúzás sem megoldás. Különösen nem most, amikor valóban, egy új „összefogást” kellene produkálnunk. Mert nemzet egészének ez az érdeke. A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) mintha erre a helyzetre jött volna létre. Most ugyanis nem az ellentétes nézetek látszólagos és időleges „áthidalásáról” van szó. A magyarországi és külhoni politikai eliteknek húsz év után el kell döntenie (s ehhez a többség elég), melyik oldalra áll. Vállalja az autonómiakövetelések támogatását és (Magyarország számára ez az, ami új) képviseletét is, vagy enged a kétségtelenül nagy nyomásnak és odaáll a látszatmegoldás, a minimális kisebbségi jogok kódexe mellé.
 
Van egy kifejlet, amit sajnos borítékolni lehet. Ha a magyar kormány nem vállalja az autonómiáért folytatott küzdelemben a tisztázódást, s ennek alapján az autonómia meghatározott modelljének a képviseletét is, a minimális kisebbségi jogok kódexének liberális érzelmű képviselői győzelemre vannak ítélve. S ezzel megnyílik az út az asszimiláció gyorsuló folyamatai előtt. A nemzet meg újra vesztes lehet. De, reméljük a legjobbakat, nyilatkozta a vajdasági politikus.
 
Felvidék.ma, Pogány Erzsébet
 
 
***
 

DECLARATION ON THE ROMA RIGHTS TO POLITICAL AND NATIONAL EQUALITY:

http://www.worldromaorganization.org/index.php/documents/59#signpetition

 

ELECTORAL CONGRESS OF WORLD ROMA ORGANIZATION RROMANIPEN 

(Parliament of Republic of Serbia, Belgrade, 20-22. April 2012) 1.0 In accordance with provisions of UN’s Charter about content, way of enrollment and managing of the register of international non-government organizations, based on the free will of group of citizens gathered on the Electoral Congress, holding of the Elector...al congress of “World Roma Organization Rromanipen” happened. 

Initiative board for holding of the Electoral Congress of World Roma Organization in composition of delegations’ leaders from the following countries:

1. Albania
2. Australia
3. Austria
4. Belgium
5. Bosnia and Herzegovina
6. Montenegro
7. Czech Republic
8. France
9. Croatia
10. India
11. Italy
12. Israel
13. Latvia
14. Hungary
15. Macedonia
16. Romania
17. Russian Federation
18. United States of America
19. Slovakia
20. Slovenia
21. Serbia
22. Spain
23. Swedden
24. Turkey
25. Ukraine
26. United Kingdom

convoked Electoral Congress of “World Roma Organization Rromanipen” on 20th April 2012 with beginning at 10:00h in the Parliament of Republic of Serbia, Kralja Milana 14, Belgrade (Serbia). Jovan Damjanovic, president of the World Roma Organization Rromanipen, after he determined that on the Congress were present all founders, he opened session of the Electoral Congress and proposed for adoption following 

1.1 AGENDA:

a) Election of chair-person of Electoral Congress and recorder (tallyman);
b) Objectives and tasks of “World Roma Organization Rromanipen” and adoption of Founding document of “World Roma Organization Rromanipen”;
c) Presentation of Draft of Statute of organization, discussion about Draft of Statute and adoption of Statute;
d) Election of the bodies of “World Roma Organization Rromanipen”;
e) Election of president and 15 vice-presidents of “World Roma Organization Rromanipen”;
f) Presentation of Pre-draft of organization’s Charter, discussion about Pre-draft of Charter and adoption of Pre-draft of Charter of “World Roma Organization Rromanipen”;
g) Miscellaneous. 

After Agenda of Electoral Congress of World Roma Organization Rromanipen had been approved, work by the points of Agenda have started.

2.0 WORK OF ELECTORAL CONGRESS RAD

Present founders unanimously adopted that chair-person of Electoral Congress should be Jovan Damjanovic, and recorded Tefik Iseinovic.

Chair-person of Electoral Congress Jovan Damjanoivc held an introductory speech about tasks and objectives of “World Roma Organization Rromanipen” and read to present founders Proposal of the Founding document of Organization, and put it on the voting. All present persons voted for adoption of the Founding document of “World Roma Organization Rromanipen”.

Chair-person of Electoral Congress Jovan Damjanoivc gave a task to the member of Organizational Board of Electoral Congress of “World Roma Organization Rromanipen” Bojana Rnjak to read and explain Draft of Statute, Pre-drafts of Charter and Declaration, and after that chair-person of the Electoral Congress placed mentioned documents for the voting. Draft of Statute, as well as the Pre-drafts of Charter and Declaration were adopted unanimously. 

After adoption of decisions, Electoral Congress started with election of bodies of the “World Roma Organization Rromanipen”. 

2.1 Jovan Damjanovic from Serbia has been elected for the president of “World Roma Organization Rromanipen”. 

2.2 Following 15 persons were elected for the vice-presidents of “World Roma Organization Rromanipen”:

1. Gurali Mejdani (Albania)
2. Estref Abduramanoski (Australia)
3. Mehmed Mujic (Bosnia and Herzegovina)
4. Isen Gasi (Montenegro)
5. Veli Husein (Croatia)
6. Janardhan Singh Pathania (India)
7. Valery Novoselsky (Israel)
8. Gabriela Selam Pato (Hungary)
9. Ioan Mirescu (Romania)
10. Pavel Limanskiy (Russian Federation)
11. Dzevat Sabani (United States of America) 
12. Jose Santos Silva (Spain)
13. Salih Senturk (Turkey)
14. Bagir Kwiek (Sweden)
15. Veerendra Rishi (United Kingdom) 

2.3 Bajram Haliti from Serbia has been elected for the general secretary of “World Roma Organization Rromanipen”.

2.4 Nedjati Mehmed from Macedonia has been elected for the president of Parliament of “World Roma Organization Rromanipen”.

2.5 Parliament of “World Roma Organization Rromanipen” is consisted of representatives of 26 countries present on the Electoral Congress:

1. Meleqe Renja (Albania)
2. Zera Abduramanoski (Australia)
3. Rabie Peric Jasar (Austria)
4. Aleko Asenov (Belgium)
5. Muradif Biberovic (Bosnia and Herzegovina)
6. Muhamed Ukovic (Montenegro)
7. Emilia Horackova (Czech Republic)
8. Raif Maljoku (France)
9. Ibrahim Gusani (Croatia)
10. Dr Shyam Singh Shashi (India)
11. Angelica Mashtakova (Italy)
12. Israel: will be nominated afterwards 
13. Vyacheslav Ņefjodovs (Latvia)
14. György Rostás – Farkas (Hungary)
15. Macedonia: will be nominated afterwards 
16. Bățălan Costică-Ionel (Romani)
17. Takhir Bobrov (Russian Federation)
18. USA: will be nominated afterwards 
19. Etela Matová (Slovakia)
20. Maja Ljubotina (Slovenija)
21. Zlatomir Jovanovic (Serbia)
22. Cristobal Laso Silva (Spain)
23. Lida Kwiek (Sweden)
24. Bülent Filyas (Turkey)
25. Habryn Petro (Ukraine)
26. Valdemar Kalinin (United Kingdom)

Each member of Parliament has one deputy. 

2.6 Based on the Article 52 of Charter of World Roma Organization Rromanipen, for 20 commissioners who will manage work of commissariats were elected: 

1. Commissioner for the constitutional-legal issues and security: Prof Darko Trifunovic (Serbia)
2. Commissioner for political participation: Larisa Limanskaya (Russian Federation)
3. Commissioner for reduction of poorness: Dulce Maria Floress (Mexico)
4. Commissioner for education: Dr Shyam Singh Shashi (India)
5. Commissioner for culture and informing: Valery Novoselsky (Israel)
6. Commissioner for health and family: Ana Popovic (Montenegro)
7. Commissioner for finances: Pavel Limanskiy (Russian Federation)
8. Commissioner for gender equality: Jarmila Vanova (Slovakia)
9. Commissioner for the Roma Decade: Zika Damjanic (Serbia)
10. Commissioner for refugees and internal-displaced persons: Bajram Osmani (Italy)
11. Commissioner for Holocaust: Carla Osella (Italy); for advisor in the commissariat has been nominated Danko R.Vasovic
12. Commissioner for religious issues: Angelica Mashtakova (Italy)
13. Commissioner for petitions and appeals: Barry Fisher (United States of America)
14. Commissioner for human rights and freedoms: Sandra L.Green (United States of America)
15. Commissioner for economic strengthening of Roma: Zlatomir Jovanovic (Serbia)
16. Commissioner for UN: Eynard Gilles (France)
17. Commissioner for EU: Andris Tertats (Latvia)
18. Commissioner for USA and Canada: Dzevat Sabani (United States of America)
19. Commissioner for Australia and New Zealand: Estref Abduramanoski (Australia)
20. Commissioner for India: Dev Bhardwaj (India).

3.0 Participators of the Electoral Congress greeted with applause election of Jovan Damjanovic for the president of “World Roma Organization Rromanipen”, Bajram Haliti for the general secretary of “World Roma Organization Rromanipen”, Nedjati Mehmed for the president of Parliament of “World Roma Organization Rromanipen”, 15 vice-presidents of “World Roma Organization Rromanipen”, as well as 20 commissioners of “World Roma Organization Rromanipen”. 

3.1 Electoral Congress of World Roma Organization Rromanipen was finished on 22nd April 2012 at 16:00h. Izborni kongres „Svetske organizacije Roma Rromanipen“ 

In Belgrade,
22nd April 2012

Recorded Chair-person of Electoral Congres
Tefik Iseinovic Jovan Damjanov

 

Pató Selam

Gondolatok Jovan Damjanovic, a World Roma Organization 

áprilisi kongresszusán elhangzott beszéde nyomán 

 

Jovan Damjanovic, a World Roma Organization újra megválasztott elnöke, 2011 óta tölti be ezt a tisztséget. Korábban 4 éven keresztül volt az Amaro Drom Roma TV igazgatója, 6 évig az IRU elnökhelyettese, 2006-tól a Federation of Roma of Serbia -, 2007-től a Parliament of the Republic of Serbia -, valamint 2009-től a Democratic left of Roma elnöke -, napjainkig is.

A választmányi kongresszuson elhangzott, vehemens reakciókat kiváltó, szenvedélyes beszéde propozíciójában megfogalmazta, hogy cselekvési kényszerben vagyunk: referációkra van szükség arról, mit teszünk, és konzultációkra, mit és hogyan kell tennünk, a romák más népekkel való együttélésében. Örömét fejezte ki, hogy ez a konferencia Szerbia becsületére is válik, ahol megrendezésre kerül.

A követendő célok közt első helyen szólt arról, hogy meg kell ismertetnünk a világgal magunkat, történelmünket. A korosabbak még birtokában vannak az ismereteknek, azonban a későbbi nemzedékeknek is fontos átadni azokat: múltunkról, származásunkról, régi indiai kultúránkról. Beszélni kell a II. Világháború borzalmairól, az olyan tragédiákról, amilyen például Birkenauban történt. Visszanézve, ennyi idő múlva, még mindig nem tesszük elég közismertté ezt a tömeggyilkosságot.

Az igazsággal pedig nem lehet eleget foglalkozni, az emberek, a nép történelmével -, amikor három és félmillió embertársunkat deportáltak és öltek meg. Ilyen halálnak nem lehet többé helye közöttünk, muszáj bölcsnek lennünk, hogy a történelem ne ismételhesse önmagát többé ebben a vonatkozásban.

26 országból gyűltünk egybe (sorolta beszédében Jovan Damjanovich), s nem elég beszélnünk, hanem dolgoznunk kell, hisz megvan a feladatkörünk, tisztségeink, struktúránk a munkához. Mint elnökségnek és mint komiszároknak, nem csupán döntéshozókként kell jelen lennünk, hanem építeni a kapcsolatokat minden irányba: az egyházakkal, más szervezetekkel, országos és nemzetközi szinten. A borzalmak óta eltelt évtizedek után is, latba vetve nemzetünk bölcsességét, beszélnünk kell az igazságról, a beszéden túl pedig konkrétumokat megvalósítani.

A cigányok nagyon fontos, értékes, okos emberek! De az utolsó napon vagyunk, hogy felkeljünk, hogy egymással mindnyájan kontaktusba kerüljünk, és reformáljuk a rólunk alkotott képet, hozzánk való viszonyulást, ami változtat az ellenünk irányuló tendenciákon.

Muszáj az embereknek mindent megismerniük a mi nációnkról, hogy a nehézségek fölé emelkedjen a mi ökomenikus integrációnk! Közös felelőssége ez azoknak is, akik jelen vannak ezen a konferencián. A II. Világháború óta, melyben a cigányokat üldözni kezdték és megölték, fontos kiállni az igazságunkért, a politika eszközeivel is.

Tarthatatlan, hogy ne lehessen beszélnünk arról, ami volt, egy nagy intellektuális revolúcióra van szükség, felszínre kell hoznunk az igazságot, tanítani intézményes keretek közt is, - ebben segítsen bennünket az Isten! Ebben a közösségben, amit most a 26 ország képviselői jelentenek, eljött a pillanat, amitől kezdve az igazságnak kell felülemelkednie a demokráciában. Az EU-ban véget kell vetni a hazugságnak, a szegénységnek, az előítéleteknek, és annak az állapotnak, hogy kriminalizálva lettünk.

Főként amikor nincs semmink, megfelelő életfeltételek, tanulási-, kitörési- és munkalehetőség, csak a nehézségeink -, joggal keressük a helyünket a világban: hol a mi országunk?! Intellektusunk, nyelvünk, cigány tradicionális kultúránk fennmaradásáért, hogy be ne olvasztódjon végképp a multikultúrába, kontaktusban kell lennünk egymással!

Fogjunk össze minél több szervezettel, hogy együtt végezhessük fontos munkánkat Európában a demokrácia ügyéért, s a mi igazságunkért. Politikai integrációra van szükség, és becsületre, hitre, hogy megtaláljuk az ahhoz vezető legjobb utat.

Ajánljuk

- Emlékezés a Baráti Kör mentorára dr. Szabad György akadémikusra:

 

- Interjú Rostás - Farkas Györggyel
http://kethane.webnode.hu/kozos-ut-cikkek/interjuk-ujsagcikkek/
 
 

Közös Út - Kethano Drom Baráti Kör

Közös Út - Kethano Drom szerkesztősége
H-2340
Kiskunlacháza
Dózsa György út 57/1
Fialovszky Magda
36 20 9340901
Szerkesztőség
36 24 788602

Keress bennünket a facebook-on is!

Közös Út - Kethano Drom Baráti Kör
cigany.tud@gmail.com